A bikiniszezon közeledtével egyre gyakrabban találkozhatunk olyan hirdetésekkel, amelyek személyre szabott étrendeket kínálnak, amely betartásával közelebb kerülhetünk a vágyott alakhoz. Ezen étrendek ára azonban a legtöbb esetben több tízezer forintba is kerülhetnek, azonban alapvető ismeretek megszerzésével saját magunk is összeállíthatjuk az étrendet, teljesen ingyen. 

Többféle céllal is készíthetünk étrendet, a leggyakoribbak, amikor betegség kényszerít speciális diétára, egészségesebben szeretnénk étkezni, illetve formába szeretnénk hozni magunkat. 
Minden esetben fontos, hogy ne essünk túlzásokba! Ez leggyakrabban azon esetekben jellemző, amikor valaki súlyveszteséget szeretne elérni. Tévhit, hogy a diéta akkor lesz hatásos, ha éhezünk! 

Ahhoz, hogy súlyt veszítsünk, mindenképpen kalóriadeficitet kell elérni. Ezt kétféleképpen érhetjük el, több mozgással, illetve kevesebb kalóriabevitellel. Nagyon fontos, hogy a kalóriadeficit értéke ne sokkolja a szervezeted, tehát egyik napról a másikra ne legyen 500 kcal-lal kevesebb a bevitel! Egy 300 kcal vesztése naponta már eredményes, viszont semmiképp sem lehet kevesebb a bevitel, mint 1200 kcal. Na de mihez képest kell ezeket a kalóriákat veszíteni? Amennyi egy napunkhoz szükséges. És ezt honnan tudjuk? Szerencsére ez egy nagyon egyszerű képlettel kiszámolható, illetve rengeteg kalóriakalkulátorral találkozhatunk az interneten. Az egyik legrészletesebb, legpontosabb, a BiotechUSA kalóriakalkulátora. Testzsírszázalék méréshez sincs szükséges méregdrága specialistákra, természetesen a modern gépek valószínűleg kevesebb hibaszázalékkal dolgoznak, de egy egyszerű testzsírszázalék tolómérő, illetve a sima centi is segít! Ezekhez szintén számtalan kalkulátort találhatunk az interneten, részletes leírással, hogyan és hol kell mérnünk magunkat, miket kell tudni a testünkről, hogy kiszámolhassuk ezt az értéket. Minél több ponton igényel mérést a kalkulátor, annál valószínűbb, hogy a pontos értéket kapjuk. 

Miután már minden szükséges dolgot tudunk, hogy miből mennyire van szükségünk, ezután már csak meg kell találnunk, melyek azok az ételek, amelyek tartalmazzák, és ezeket mikor fogyasszuk el, milyen arányban. 

Törekedjünk arra, hogy a napi kalórimennyiséget inkább kisebb adagokban, több alkalommal fogyasszuk el, ne pedig kevés étkezéssel, egyszerre. Sokszor hallhatjuk, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése, ezt számszerűsíthetjük is, a reggeli étkezés során próbáljuk meg elfogyasztani a napi kalóriamennyiség 25%-át. Ezután jöhet a tízórai, ami egy 5% a kalóriamennyiségnek, ebéd 40%, uzsonna szintén 5%, majd pedig jöhet a vacsora, a maga 25%-val. Természetesen pár százalék csúszástól nem fog tönkremenni a diéta, ezek iránymutató értékek!! Ha valaki ennél többet is szeretne számolni, figyelhet a makrótápanyagokra, olyan ételek fogyasztására törekedjünk, amelyekben nagy mennyiségben van jelen fehérje, de természetesen a szénhidrátokra, zsírokra is szükség van! 

Az ideális bevitel ezekből az értékekből: fehérje 2 g/testsúlykilogramm, szénhidrát 1-2 g/testsúlykilogramm, zsír 0,2-0,5 g/testsúlykilogramm. Fontos hangsúlyozni, hogy iránymutató értékek, és felesleges órákat eltölteni azzal, hogy grammra pontos receptet találjunk, ha egyáltalán találunk. Természetesen ha versenyre készülünk, akkor ezeknek már nagy szerepe van a felkészülésben. 

Ezután már csak két dolog marad hátra: olyan ételeket keresni, amelyek kielégítik a feltételeket, valamint megenni őket a megfelelő időben. 

Rengeteg receptoldal van már, ahol diétát elősegítve, minden értéket feltüntetnek, amelyet az adott étel tartalmaz. Személyes kedvencem a Nosalty kalória alapján összeválogatott receptgyűjteménye. Ha rákeresünk a "receptek kalória alapján" kifejezésre, még több segítséget találhatunk. Természetesen magunk is kreálhatunk recepteket, illetve ellenőrizhetjük, hogy alapanyagszinten milyen értékek vannak egyes termékekben, rengeteg app és weboldal létezik, amely megmondja, hogy egy avokádóban mi található. Ezekre a "kalóriaszámláló" kulcsszóval indíthatunk keresést. Sok alkalmazás lehetőséget nyújt arra, hogy naplót vezethessünk, illetve összeszámolja, egy nap mennyit fogyasztottunk, ezzel is segítve a diétát.

Ezután már csak a bevásárlás, főzés, evés marad vissza. Ne feledkezzünk el a rendszeres testmozgásról sem, illetve arról, hogy a fenti értékek változhatnak a testmozgás függvényében, illetve a test változásának előrehaladásával! Figyeljünk oda a test jelzéseire! 

A receptek között böngészve valószínűleg meglepődünk majd, hogy mennyire ízletes, változatos étrendet állíthatunk össze, éhezés nélkül, teljesen ingyen, a megspórolt összeg pedig megmarad a nyaralásra. 

A mi "kis" I-es Octaviank 2012-ben került a családba. Korához képest látszólag nagyon jó állapotnak örvendett, így a vele való kapcsolat hosszútávúnak ígérkezett. Sajnos alig 3 év után elkezdett módszeresen szétesni: először az elektromos ablakok adták meg magukat, a tetőkárpit kezdett lógni, majd ahol olajnak kellett volna lennie, ott már több víz volt, mint az odavaló folyadék.. Többszázezer forintra becsülték fel a javítást, így hát a garázsba kényszerült.. 2015-ben döntöttem úgy, hogy márpedig ha törik, ha szakad, én újra autót faragok belőle, lassan, de biztosan.

A motorral kellett kezdeni, utána jöhettek a fékek, aztán az ablakok, ami talán a legnagyobb kihívásnak ígérkezett, mivel nehéz volt alkatrészt szerezni, és ami volt, az is igen drágán. Zárakat is egytől-egyig cserélni kellett, közben azok is feladták küzdelmet. Ekkor döbbenten vettem észre, hogy a szép kék autómon minden mosás után egyre több fehér volt van. Ezek a fehér foltok pedig egyre nőttek, az autó mattult. A munkám miatt több száz kilométerrel odébb, nagyvárosba költöztem, ahová nem vittem magammal. Az örökös álló helyzet még jobban megviselte az autót, az eddigi munkám úgy látszott, kárba vész. Nem tudtam annyi időt ráfordítani, amennyi dolog elromlott rajta, a tetőkárpit már nem csak lógott, hanem teljesen elengedte a rögzítés, az ablakok újra feladták a küzdelmet, csak a vezető oldali tartotta magát hősiesen. Úgy döntöttem, mindketten jobban járunk, ha megválunk egymástól.. 

Háromszázhúszezer forintot kértem érte, a futómű, motor és a váltó a javítások után szerencsére kitartónak bizonyult, az ablakok és az esztétikai problémák pedig alkualapul szolgáltak a vevőnek. 

A hirdetésben feltüntettem, hogy a hét minden napján, reggel nyolctól este nyolcig elérhető vagyok, amennyiben mégsem, természetesen mindenkit visszahívok. Hamarosan megérkezett az első hívás este 11-kor. Bár igyekeztem minden kérdésre felkészülni az első hívás előtt, a "Milyen a koppanása"-kérdés elhangzása után mégis tanácstalan lettem. Megnyugtattam az érdeklődőt, hogy szerencsére nem kopog benne semmi, de ennél több információval nem tudok szolgálni. Végül nem jutottunk dűlőre. 

A második hívás sem kezdődött ígéretesen, a kérés az volt, hogy tudnék-e mesélni az autóról. Mivel hosszú, részletes leírást adtam a hirdetésben, ismét tanácstalan voltam, mivel kéne kezdenem. Szerencsére nem kellett végigmondanom 1997-től, csak a hirdetésben levő "elektromos ablakok működési aránya 4/1" mondat tűnt rossz választásnak, azt kellett bővebben kifejtenem. Ekkor kaptam az első ajánlatot: "Na figyeljen aranyos, mondta, hogy ugye esztétikailag vannak problémák, meg aztán ott vannak az ablakok is, kék színben pedig ez az autó nem eladható, így kettőszázezer forintot adok érte, és már megyek is az adásvételivel érte.. ". A kék színnel való érvelés még jobban meglepett, mint az, hogy rögtön százhúzezer jó magyar forintot próbáltak alkudni telefonon keresztül. Nem lett üzlet.

Végül érkezett egy hívás, komoly kérdésekkel, ám mégis eljutottunk arra a pontra, hogy mégsem voltam elég felkészült. Megtartottam-e az alkatrészekről a számlákat? Vállalt-e a szerelő garanciát a javításokra? Sajnos nem tartottam meg, hiszen sokáig nem szántuk eladásra, egy 23 éves autóval a garanciát egy mondatban említeni pedig elég furcsának tűnt. Amikor pedig elmondtam, hogy még klíma sincsen benne, sajnos végképp elüldöztem az érdeklődőt. 

Elérkezett az első alkalom, hogy élőben is kíváncsiak lettek volna az autóra. Megbeszéltük a helyet, időpontot, másfél óra múlva már sort is kerítettünk volna rá. Sajnos bizonyára történt valami közben, mert sosem bukkantak fel..

Ezután következett még jópár telefonon alkudozás, cserére rábeszélés, amíg úgy nem döntöttem, hogy egy ideig pihentetem a hirdetést. Alig pár nap inaktivitás telt el, megérkezett A Hívás. Végig abban bíztam, hogy valaki a fehér foltok és lógó tetőkárpit mögött meglátja, Az Autót, ami nem fogja cserben hagyni, ha törődik vele. Még ennél is többet láttak meg benne. A vevő pontosan ilyen autót szeretett volna, és még az sem tántorította el, hogy a vizit napján döntött úgy a hátsó ajtó, hogy nem szeretne többet kinyílni. Értett hozzá, már felkészült, hogyan fogja megjavítani az ablakokat, ajtókat. A próbakör és a vizsgálat után háromszázezer forintért elkelt az én örök kihívásom. 

Hihetetlenül megnyugtató érzés volt a megfelelő embernek eladni az autót, ami évek alatt, minden rossz ellenére, az emlékekkel együtt a szívünkhöz nőtt. Azóta találkoztunk már vele az úton, boldog tulajdonosával, aki biztosított róla, hogy minden hibáját kijavította, így még sokáig tervezik együtt róni az utakat. 

Hiába, minden zsák megfeleli a maga foltját. 

Ki ne ismerné fel manapság a Mi kis falunk helyszínét, a Pilis és a Visegrádi-hegység völgyében fekvő Pilisszentlélek települést?
A falu 2017 óta ad otthont a sorozatnak, hatalmas nézettsége pedig hamarosan rengeteg turistát vonzott a településre.

Egy szép, februári napon én is úgy döntöttem, hogy meglátogatom Pajkaszeget, amely kevesebb, mint egy óra autóútra fekszik Budapesttől. Aki már járt a Pilisben, illetve Esztergom felé, tudja, hogy milyen gyönyörű látvány fogadja az arra tévedőket. A falu nem cáfolja meg a sorozatbeli énjét, szinte elrejtőzik a völgyben. Az arra haladó buszok feliratából, a buszmegállók tábláiból kitűnik, hogy tömegközlekedéssel Esztergom felől közelíthető meg, így bizonyára az ott élőknek is ez jelent összeköttetést, illetve lehetőséget a „városi ügyek” elintézésére.

Érkezés után már egyértelmű, hogy ezen a hétvégén sem csak nekem jutott eszembe, hogy ide utazzam, rengeteg autó parkol illetve járkál fel-alá a településen. A híres Polgármesteri Hivatal mögött parkoló fényes, modern autók kitűnnek a két, egymással szembeálló Żuk mellett. Az emberek telefonjukat hívják segítségül, hogy megtalálják a sorozatban látott helyszíneket, Teca kocsmáját keresik, a polgármester, és Erika házát..

Figyelem, vajon észreveszik-e a többi házat ezután? Látják-e, hogy az út mellett tele van roskadozó, régi épületekkel, amelyek megvetemedett nyílászárói mögött nem színészek, hanem igazi emberek élnek? Szinte általános jármű az udvarokon a Żuk és az IFA, szétszerelve, vagy egyben. Kicsit kellemetlen idegen emberek házait bámulni, de az ott élők látszólag már hozzászoktak, a kutyák ügyet sem vetnek a bámészkodó, fényképező turistákra.

A kocsmába betérve bódító meleg csapja meg az embert. Nem is kérdés, mi okozza, rögtön szemet szúr a pult mellett álló cserépkályha. Ez bizony nem szerepel a sorozatban, de nem is csoda, hiszen a fűtéskérdés manapság nem vicces. A turisták átmenő forgalma mellett helyiek is ülnek a helységben, egy-egy korsó sör társaságában. A vegyesbolt is a helyén van, nem nagy, talán nyitva sincsen, de létezik. Posta felirat is látszik, iskolának, óvodának, háziorvosi rendelőnek viszont hiába keresem, nyomát sem találom. Bizonyára Esztergomba kell érte utazni.

A visszaúton már még megdöbbentőbb részletek is szembetűnnek. A mellékutcákban néhol még aszfalt sincsen, reménykedem, hogy az ott levő házak nagy része lakatlan. Egy idősödő út a kutyájával jön szembe, az állat boldogan futkos körülötte, úgy haladnak. Gazdája egyik kezében egy bontott sör, ezt hol meghúzza, hol az ebet terelgeti vele. Hangosan köszön a szembejövőknek, van, aki visszaköszön, van, aki nem is érti.

Én is egy faluban születtem. Városhoz közeli, nagy falu, csodás természeti adottságokkal. Óvoda, általános iskola is van, háziorvosból több is. Boltokból is lehet válogatni, sőt, már attól sem kell tartani, hogy nem lesz kenyér, ha későn ér haza valaki a munkából, hiszen kilenc óráig nyitva van. Sok busz járt a város felé mindig is, hiszen munka nem nagyon akadt helyben, csak a fent említett intézmények fenntartásában. Aszfalt mindenhol van, sőt, időnként még javítják is, persze nem ingyen, de a csíkokat viszont becsülettel felfestik, újrafestik. Mindig akad, aki átmegy a friss festésen, olyankor hónapokig keresztben is van néhány abroncsnyomos csík. Számomra gyerekként ennél kisebb és kevesebb nem volt. Ez elég volt, de ennél nem lehetett kevesebb, hiszen ezekre mindenkinek szüksége van, vagy nem?

Hamar rá kellett jönnöm, hogy bizony sokkal, de sokkal kevesebb is van. Nem jártam sok helyen, de még a főváros, illetve a mi Balatonunk felé is rengeteg település van, amely már nem is viselheti önállóan a nevét, a hajdan mezőgazdaságukkal élhető települések ma már szántóföldek melletti, hanyatló, kihalt falvakká váltak. Az egyiket gyakran látogatjuk, rokon lakik ott. Fél órányira van a Balaton. Bolt nincsen, volt, de elfogytak az emberek, akik vásároljanak benne. Mozgóbolt, pontos tervezés a tömegközlekedéssel való bevásárláshoz, ezek az alternatívák. Háziorvos soha nem is volt. Posta is van, ha jön a postakocsi. Iskola egy távolabbi kastélyban kapott helyet, mára már összedőlt, lebontották. Senki sem vásárolja meg a házakat. Távol van mindentől, dolgozó ember életét nagymértékben nehezítené, ha odaköltözne.

A Pilis megnyugtató látványa mellett nyugtalanságot hozott a kirándulás. Egy ilyen falu mellett mindenki elsétál, áthajt rajta, hideg is kirázza, átfut a fején, hogy csak itt ne robbanjon le..
Pilisszentléleken pedig megállunk, alaposan megnézzük, még le is fényképezzük.. de vajon látjuk?